Idézetek 69.

Félek a haláltól, de nem akarom elszalasztani az életet. Félek a szerelemtől, mert olyan dolgok kapcsolódnak hozzá, amiket emberi ésszel nem lehet fölfogni: hatalmas a fénye, de az árnyéka megrémiszt.

Megtaláltam az okot arra hogy megváltozzam, az okot egy új kezdetre... és ez az ok TE vagy. :)

A szerelem annyi, mint odaadni a szíved valakinek, és közben azt remélni, hogy nem fogja összetörni.

Az első randi esetlen, az első csók mennyei, az első szerelem pótolhatatlan.

Ha szívedbe zárod, ki fontos neked, bármerre jársz, ő is ott lesz veled.

Az ész lemond a szív még remél ám hiába az okos ész, az érző szív ezerszer többet ér.

Akit feladni akarunk, arra gondolunk.

"Mellettem volt, olyan közel, hogy akár meg is érinthetném, de mégis oly távol, mintha csak a képzeleteimben élne."

"Hogy mit tesz velünk a szerelem?
Egyik nap úgy mész haza, hogy a mennyekben érzed magad, máskor meg elbújnál egy sötét sarokba bőgni.."

Ha meggyújtunk egy gyertyát, majd eloltjuk, sötétebb lesz, mint azelőtt volt.